A csipkebogyó különleges növény, amelynek termése a főzés során is megtartja vitamin tartalmát, így készíthetünk belőle teát, lekvárt, sőt, akár bort is. Aki pedig inkább gyönyörködni szeretne a hajlékony ágakon megbúvó vörös bogyókban, meseszép őszi csokrokat, asztaldekorációkat és ajtódíszeket állíthat össze belőle. A csipkebogyó valójában a vadrózsa áltermése, amelynek az első őszi fagyokkal érik be. Népies nevei a hecsedli, a csipke és a hecse. Színe változó: a halvány narancsszíntől a tűzpiroson át a mélybordó árnyalatokig terjed. Természetes C-vitaminban igen gazdag, de jelentős mennyiségű A-, B1-, B2-, P- és K-vitamint is tartalmaz, ennél fogva kitűnő hatással van az immunrendszerre, kiváltképp az őszi időszakban, amikor a szervezet fokozottabban van kitéve a felső légúti betegségeknek és más fertőzéseknek. A csipkebogyó erősíti az érfalakat, és jó hatással van a keringésre, valamint az emésztésre. Arcápoló krémek alapanyagaként is gyakran találkozhatunk vele, mivel a csipkebogyó magja olyan értékes olajokat tartalmaz, amely hatékonyan eltünteti a bőrhibákat, az apróbb ráncokat, pattanásokat és hajszálereket. Lassan eljön a csipkebogyó-szezon, ezért érdemes nyitott szemmel járnunk, és ha hozzájutunk, friss csipkebogyót vásárolnunk, amelyből azonnal fogyasztható teát készíthetünk. Természetesen a patikákban és a gyógynövényboltokban is vehetünk szárított hecsedlit, vagy filteres csipkebogyó teát, ezeket is érdemes iszogatni az hidegebb őszi-téli hónapokban. Receptek Csipkebogyó tea 6 púpozott teáskanál szárított csipkebogyót forrázzunk le 1 liter vízzel, és főzzük fedő nélkül 10 percig. Ha elkészült, várjuk meg, amíg kihűl, és frissen facsart citromlével, mézzel ízesítsük. Csipkebogyó lekvár A csipkebogyót megtisztítjuk, a szárát és a pici leveleket levágjuk, felezzük és kimagozzuk. A bogyókat forró vízben puhára főzzük, és áttörjük, legalább 2-3 alkalommal. A csipkebogyólevet felfőzzük cukorral, kilogrammonként 50 dkg cukorral. 20 percig főzzük takaréklángon, és üvegekbe töltve száraz dunsztba tesszük.