Ezért pánikol most a világ Pál Roland2016. január 7. 10:51 Rosszul indult az új év a globális részvénypiacokon, széleskörű esést tapasztalhattunk a vezető indexekben. Az eladási hullámot a kockázatkerülési magatartás felerősödése okozta, melyet elsősorban a feltörekvő piacokkal kapcsolatos félelmek tápláltak. A háttérben meghúzódó folyamatok már 2015-ben is jelen voltak, idén azonban új erőre kaptak a velük kapcsolatos piaci aggodalmak. A feltörekvő piacokkal kapcsolatos aggodalmakat három fő okra vezethetjük vissza: csökkenő / alacsony nyersanyagárak Fed kamatemelés lassuló kínai gazdaság Ezért pánikol most a világ A nyersanyagárak alacsonyan maradhatnak 2015 folyamán az energiahordozók, a nemesfémek és az ipari fémek nagy részének árfolyama a mélybe zuhant, ami érzékenyen érintette a nagy nyersanyag-exportőr feltörekvő országok gazdaságát. A piaci aggodalom alapja az, hogy nem látni jelét egy éles fordulatnak a közeljövőben. Sőt, a nyersanyagárak egyelőre tovább esnek. Ezért pánikol most a világ Az olajat továbbra is sújtja a piacon jelentkező túlkínálat, amit az amerikai palaolaj-termelés növekvő hatékonysága, az OPEC jelenlegi termelési szinthez való ragaszkodása, illetve az iráni szankciók enyhülése is támogat. A fokozódó közel-keleti konfliktus ellenére sem valószínű, hogy a térségi olajtermelés számottevően visszaesne. Az ipari és nemesfémek keresletét, így áruk alakulását nagymértékben befolyásolja a kínai gazdaság teljesítménye, amiről hónapról-hónapra várakozásoktól elmaradó számok érkeznek. A Fed megkezdte kamatemelési ciklusát 2015 decemberében végrehajtotta régóta várt, 25 bázispontos kamatemelését a Fed, amivel 9 év után először emelkedett az alapkamat szintje. Idén folytatódhat a monetáris szigorítás, az általános piaci konszenzus szerint további 75-100 bázispontos emelés jöhet. Mindez veszélyeket tartogathat a feltörekvő piacok számára, mivel a geopolitikai feszültségekkel közösen felerősítheti a befektetőkben a kockázatkerülő magatartást, ami fokozná a forráskivonást a feltörekvő piacokról. Ennek jelei már most is körvonalazódnak. A kínai gazdaság folyamatosan lassul A kínai GDP 2015 harmadik negyedévében +6,9%-kal bővült; ilyen lassú dinamikára a válság óta nem volt példa. A monetáris lazítás és kormányzati intézkedések ellenére a beszerzési menedzser-indexekből, valamint a kereskedelmi adatokból sem körvonalazódik számottevő javulás a közeljövőben. Ez a lassulás egyrészt kihat a környező délkelet-ázsiai országokra is, hiszen szoros gazdasági kapcsolatokat ápolnak Kínával. Másrészt a nyersanyagok világpiaci árára is lefelé irányuló nyomást fejt ki, lévén Kína a világ legnagyobb nyersanyag-importőre, így az általa generált kereslet visszaesése az egész világpiacot negatívan érinti. Ráadásul érdemes azt is megemlíteni, hogy Kína esetében számos piaci szereplőben él a gyanú, hogy a manipulált számok mögött a néhány százalékpontos lassulásnál jóval nagyobb lehet a baj. Mit jelent mindez a feltörekvő piacokra nézve? Ahogy ezek a sokkok egyre inkább tartósnak bizonyulnak, illetve erősödnek, úgy látnak egyre nagyobb kockázatot a nyersanyag-exportőr országokban a befektetők. Árfolyam-hatás: A nagyobb exportőr országok devizáiban a már említett folyamatokkal párhuzamosan számottevő leértékelődés zajlott le a dollárral szemben. Ezért pánikol most a világ Ez egyrészről pozitívum, hiszen a gyengébb deviza relatíve olcsóbbá teszi az exportált termékeket külföldön, növelve ezáltal a versenyképességet. Különösen az alacsony nyersanyag-árakkal sújtott cégeket segítette, hiszen - amennyiben például dollárban keletkezik a bevételük - a dollár felértékelődése részben ellensúlyozni tudta a nyersanyagok árfolyamának zuhanását. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban leértékelési versenyhez hasonló állapotok alakultak ki, ahol a fizetőeszköz leértékelődésével a külső sokkot próbálják tompítani. Ugyanakkor az eszköz nem csodaszer: a lakosság vásárló-erejét az importált termékek áremelkedése jelentősen visszafogja, a dollárban denominált adósság terhe emelkedik, az árfolyam-volatilitási kockázatok beépülnek a felárakba. Költségvetési-hatás: A nyersanyagexportból származó állami bevételek megcsappanása rontja az érintett országok költségvetési egyensúlyát, miképp arról Oroszország kapcsán sokat lehetett hallani. Ezért pánikol most a világ A fenti ábra egy 2015. októberi IMF elemzésből származik. Azt mutatja, hogy az akkori állapotok szerint milyen olajár lenne szükséges ahhoz, hogy a nagy exportőr országok költségvetése nullszaldós legyen. Jól látható, hogy a jelenlegi 33 dolláros hordónkénti ár mélyen az egyensúlyi olajár alatt van. A táguló költségvetési rés megnöveli az országok finanszírozási igényét. A rosszabb költségvetési helyzet miatt fokozódik a nemfizetési kockázat a befektetők szemében, akik így csak magasabb kamatprémium ellenében hajlandók hitelt nyújtani az országnak. Ez utóbbi folyamatot tovább erősítheti a Fed kamatemelési ciklusa, hiszen az alapkamat emelkedésével a befektetők hozamelvárásai is növekednek. A finanszírozás megdrágulása az államháztartáson túl a vállalati szektort is érinti. Növekedési-hatás: A gazdasági növekedést negatívan befolyásolják a fent említett hatások. A költségvetés rés kiszélesedése csökkenti a kormány mozgásterét, hogy közvetlen intézkedésekkel stimulálja a gazdaságot. Emellett a finanszírozás megdrágulása az új vállalati projektek értékelését is hátrányosan érinti, hiszen a nagyobb tőkeköltség miatti magasabb elvárt megtérülés eredményeként számos projekt nem kerül megvalósításra. Ez a beruházási kereslet megtorpanását eredményezheti, ami visszafogja a növekedést. Fogyasztási oldalról az importált termékek árának emelkedése csökkenti a lakosság vásárló-erejét, ami szintén a növekedés lassulásában csapódhat le. Adósság-hatás: Az említett hatások egyaránt hozzájárulnak egy emelkedő adósságpálya kialakulásához. Államadósság szempontjából egyfelől adott egy súlyosbodó költségvetési deficit, amit a dráguló források miatt egyre magasabb költségek mellett lehet csak finanszírozni. Másfelől a külföldi devizában fennálló adósságállomány a felértékelődés következtében helyi fizetőeszközben kifejezve szintén jelentős adósság-növekményt jelent. Hasonló problémákkal kell megküzdeniük a vállalati szektor szereplőinek is. Megnövekedett adósságukat csak újabb kötvények kibocsátásával tudják finanszírozni, amely után magasabb kamatokat kell fizetniük. Ez még nagyobb adósság-állományhoz, adósság-spirál kialakulásához és végül csődhöz vezethet. Nincs még minden veszve A Fed kamatemelése a kínai gazdaság lassulásával, valamint a nyersanyag-árak zuhanásával együttesen visszavetette az utóbbi években a feltörekvő piacokra irányuló hatalmas tőkebeáramlást. Az exportbevételek csökkenése, a beruházások és fogyasztás mérséklődése megemelte az érintett országok államháztartási hiányát, ami tovább nehezítve a kialakult helyzetet növelte egy feltörekvő piaci adósságválság kialakulásának esélyét, miképp arra Carmen Reinhart is felhívta a figyelmet cikkében. A helyzet azonban koránt sem olyan reménytelen, mint amilyennek első ránézésre tűnhet. Akadnak bőven olyan vélemények is melyek kevésbé pesszimisták a feltörekvő piacok idei évét illetően: gyakran hangoztatott érv, hogy a feltörekvő országok ciklikus helyzete kedvezhet a növekedésüknek, ami egy lehetséges nyersanyagpiaci konszolidációval együttesen bizakodásra adhat okot elemzők egy része úgy véli, hogy a Fed rosszul mérte fel az USA gazdasági ciklusát, elkésett a kamatemelés kezdetével, így a döntéshozók által vélt egyensúlyi kamatszint alatt fog tartózkodni az alapkamat, mire a jegybank újra vágásra kényszerül - de legalábbis elhalasztja a most tervbe vett emelések egy jó részét végezetül a kínai döntéshozók 2015-ben többször is bizonyították elhívatottságukat, hogy monetáris eszköztáruk segítségével megóvják a gazdaságot a kemény földetéréstől, így szükség esetén további lépéseket eszközölhetnek Ugyanakkor kétségtelen, valahogy meg kell törni a feltörekvő piacok sztoriját, mert az jelenleg meglehetősen erősnek tűnik ahhoz, hogy a globális tőkepiacok csúnya évkezdete ne csak egy gyorsan véget érő rossz álom legyen.